14. fejezet

Kai

Abban a csókban volt valami... Valami szavakkal elmondhatatlan. Az oké, hogy én direkt mutattam felé valamiféle érzelmet, mert nem bírtam ki. Nem utáltam őt, egyértelmű volt. Azon felül, hogy bejött, és felizgatott, volt még ott valami más is, de egyelőre ezt nem akartam belátni. Mégis, ez a csók... Mintha ő is adott volna magából egy újabb darabot, nekem pedig olyan érzésem volt, mintha úgy csókolóznánk, mint a szerelmesek. Amik persze nem voltunk, csak esetleg szeretők. Vagy még az sem, hiszen ki tudja, mit hoz majd a jövő számunkra. Miután kifogytam a levegőből, a szemeibe néztem, és a gyanúm beigazolódott, hiszen tényleg máshogy nézett rám, de biztos voltam benne, hogy ezzel nem csak ő van így. Elmosolyodtam kissé a gondolatra, de aztán egyszerűen kihúzódtam belőle óvatosan, mire ő teljesen ledöbbent fejet vágott.

- Nyugi, nem megyek sehová - mondtam neki rekedt hangon.

A következő pillanatban a falnak nyomtam, megfogtam két combját, majd az ölembe húztam, ő pedig azonnal csípőmre fonta lábait. Egyik kezemet a dereka mögé vezettem, hogy ne legyen neki túl kényelmetlen, a másikkal a csípőjét tartottam, így hatoltam belé újra, ami már egyből élvezettel teli nyögést csalt ki Tao-ból. ö9 Én pedig ahogy elmerültem a forróságban, egyre többet akartam. Tao tökéletes volt, álmaimban sem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz. Egyre gyorsabb tempóban mozogtam benne, amit ő egyre hangosabb nyögésekkel díjazott, meg sem próbálta elfojtani a hangját, aminek felettébb örültem. Piszok izgató volt, ahogy tudtam figyelni minden egyes rezdülését, mikor tekintetünk néha összeakadt, és láttam benne a ki nem mondott szavakat, érzelmeket.

Ajkaihoz hajoltam, majd újra megcsókoltam, de a heves iramtól nem bírtuk sokáig, így én fejemet a vállára támasztottam, néha megszívva nyakát, vagy csak végignyaltam rajta. Éreztem, hogy mindjárt vége, így még gyorsabb tempóra kapcsoltam, Tao lábai már lecsúszni készültek rólam, így megfogtam combjait, majd biztosan megtartottam őket, miközben testemmel is közelebb nyomtam a falhoz. Tudtam, hogy sokszor eltaláltam benne azt a bizonyos pontot, hiszen olyankor mindig hátravetette a fejét és erősebben markolt a hajamba. Miután biztosra vettem, hogy nem fog lecsúszni, egyik kezemet a merevedésére csúsztattam, ami már a hasamnak feszült. Mikor elkezdtem kielégíteni, valamint ahogy továbbra is mozogtam benne, tudtam, hogy nem sokáig fogja így bírni, hogy kétfelől éri kényeztetés. Elmosolyodtam, majd felemeltem a fejem, és egyenesen a szemeibe néztem. Egy csókba vontam, miközben majdnem teljesen kihúzódtam belőle, de kezeimet nem vettem el róla. Aztán mikor éreztem, hogy pénisze lüktetni kezd a kezeim között, tövig elmerültem benne, ez pedig felrepítette a csúcsra. Hátravette a fejét, és az én nevemet nyögte, nem tudom, hogy direkt vagy csak véletlen, de ez engem is rásegített, valamint hogy rém feszült, így én is belé élveztem.

A kéj miatt nekem is kicsúszott a számon a neve, de nem törődtem vele. Mikor vége lett, percekig csak lihegtünk így, Tao-val a karjaim között, de nem zavart túlságosan. Mikor végre úgy éreztem, hogy meg bírok mozdulni, a szemeibe néztem, majd elengedtem a lábaimat, és óvatosan leengedtem a földre, ezután kihúzódtam belőle. Ahogy itt állt előttem, belegondoltam, hogy most dugtam meg. Nem, ez a szó nem jó, mert ez több volt annál, le sem tagadhatná ő sem, mert éreztem. Ez nem érzelmek nélküli szex volt, ez teljesen biztos volt. Rámosolyogtam Tao-ra, aki nem nagyon bírt megállni a lábán, így magamhoz öleltem, majd egy csókba vontam, miközben a tusfürdőből nyomtam egy keveset a kezemre, és a hátát kezdtem el vele mosni.

Nyálasan romantikus voltam? Nem érdekelt. Akkor semmi nem érdekelt, csak ő. Mi...

Tao 

Hihetetlen volt az a csók. Egyszerűen ésszel fel sem fogható. Úgy éreztem megdőlt bennem valami, és a kis lufi, amiben eddig a Jongin iránti utálatom lapult, most kidurrant. És szertefoszlott az összes érzés, mely benne lapult az emlékekkel együtt. Úgy éreztem képes volnék odaadni mindenem Jonginnak. Az a csók... valahogy más volt. Új volt. És éreztem, hogy innen nincs visszaút. Valami elindult bennem, és nem volt már menekvés. Ám egyelőre nem szabadott ilyenekre gondolom. Hiszen ki tudja mi lesz ezek után? Az egy dolog, hogy most épp mi zajlik le közöttünk, de lehet, hogy amint kilépünk a kis fülkéből újra minden ugyanolyan lesz. Ez pedig én egyáltalán nem akartam. Mégis... miért gondolok ilyenekre?

Mikor kifogyott a levegőből elhúzódott tőlem, majd a szemeimbe nézett. Valahogy más volt. Ő is máshogy nézett rám, ez pedig reménységgel töltött el. Aztán elmosolyodott, amitől a szívem hevesebben kezdett verni. Kihúzta belőlem férfiasságát, mire megijedtem és döbbent fejjel néztem rá.
- Nyugi, nem megyek sehová - mondta rekedt hangon. Megfordultam, majd a falnak nyomott és két kezével az ölébe húzott, mire azonnal a csípője kőré fontam a lábaimat. Egyik kezét a hátam mögé tette, míg a másikkal a csípőmet tartotta, így merült el bennem újra, amitől persze egyből felnyögtem, de már közel sem volt olyan fájdalmas, így a hangomban is csak az élvezetett lehetett hallani. Nem túl gyors, de annál élvezetesebb tempóval kezdett mozogni bennem, miközben folyamatosan az arcomat fürkészte.

Mérhetetlenül zavarba jöttem a pillantásaitól, de ezt próbáltam nem kimutatni. Így minél inkább az általa nyújtott érzésekre koncentráltam. Fel-felnyögtem az élvezettől, a haját és a hátát markolásztam, de néha a csempében próbáltam kapaszkodót keresni. Ám végül újra és újra visszatértem hozzá. Jongint akartam érezni, nem pedig a csempét. Az egész valahogy annyira tökéletes volt, hogy alig tudtam elképzelni. Így is csak azért, mert éreztem forrótestét, és gyorsuló mozgását, ami egyre hangosabb nyögéseket váltott ki belőlem. Meg sem próbáltam elfojtani az élvezettel teli nyögéseimet, azt akartam, hogy hallja. Hogy mindenki hallja. Hogy tudja, mennyire élvezem, és hogy mennyire boldoggá tesz az, hogy ezt ő műveli velem. Tekintetünk olykor összeakadt, és láttam rajta, hogy tökéletesen érti azt, amiket szavakkal nem fejezek ki, de a szemeim elárultak.

Ajkaimra tapadt, és csókolt, ameddig bírta, de a heves iram mellett nem sokáig bírtuk. Amikor elszakadt tőlem fejét a vállamra hajtotta, néha megszívva, vagy végignyalva a nyakam. Éreztem, ahogy ő is érezhette, hogy nem sokára vége, így gyorsabb tempóra kapcsolt. A lábaim már készültek lecsúszni csípőjéről, mire megragadta combjaimat, majd testemet még inkábba falnak nyomta. Hátravetettem a fejemet és a hajába markoltam, akárhányszor sikerült elérnie bennem egy bizonyos pontot, ezzel még közelebb sodorva az orgazmushoz. Aztán egyik kezét merev tagomra futatta, amiről egészen eddig megfeledkeztem, hogy mennyire is feszít. Forró ujjai közt tartott férfiasságommal, és heves ritmusával úgy éreztem nem sok kell ahhoz, hogy elélvezzek. Aztán felemelte fejét, a szemeimbe nézett és megcsókolt. Tagom lüktetni kezdett kezében, majd miután előbb szinte teljesen kihúzódott belőlem, most újra tövig merült, ami pont elég volt ahhoz számomra, hogy hátra vetett fejjel a nevét nyögve elélvezzek. És talán pont ez kellett neki is, ahhoz hogy elélvezzen. Egyenesen belém, miközben a nevemet nyögte.

Nem tudom, hogy akaratlanul csúszott-e csak ki, vagy sem. De úgy éreztem ettől, hogy a fellegek közt járok. Csodálatos érzés volt, hogy a kéj pillanatában az én nevem hagyta el a száját. Aztán percekig csak pihegtünk, úgy hogy még mindig nem engedtük el egymást. És ettől csak még boldogabb voltam. Vajon Jongin is hasonlóan érzett? Vagy csak örült, hogy megdughatott?  Hiszen ha akarná, ezen túl az orrom alá dörgölhetné, hogy megdugott. Én meg mint egy kezes bárány hagytam neki, és élveztem. Nem akartam ilyenekre gondolni, mert tényleg boldog voltam. A kétségbeejtő felvetéseimre pedig bőven maradt időm, hogy otthon egyedül végig rágjam magam rajtuk... Mikor már nagyjából összeszedtük magunkat Jongin a szemeimbe nézett, ezután a földre engedte a lábaimat, és kihúzódott belőlem. Furcsa volt hirtelen. Olyan üres érzés. Mintha csak egy darab belőlem hiányzott volna... Talán, így is volt? De mégis miket nem képzelek? Egy valamiben biztos voltam, miközben egymás szemeibe néztünk. Még pedig abban, hogy ez nem csak egy sima dugás volt. Nem arról volt szó, hogy csak megdugott és ennyi. Ebben... ebben érzelmek voltak. És ezt a mosolya is megerősítette. Nem igazán tudtam még megállni két lábon, ezért magához ölelt és újra egy csókba vont. A tusfürdőből ismét a kezébe nyomott, majd miközben lágyan csókolt, a hátamat kezdte mosni.

Édes volt. Egyszerűen el tudtam volna olvadni ott helyben tőle. Kiürült a világ, és nem maradt más csak mi ketten. Az édes csókja, az ajkai, és ő maga. Csakis Jongin. 

Kai

Gyengéden, talán kissé már túl érzelmesen csókoltam vörös ajkait, de egyszerűen jól esett most ilyennek lenni. Nem gyakran fordult elő velem, hogy az aktus után a partneremmel maradtam, de most képtelen lettem volna megtenni, hogy csak úgy itt hagyom a zuhanyzóban. Az egyrészt neki is fájna, hiszen úgy fogná fel, hogy csak meg akartam dugni... Fordított helyzetben, ha velem tenné ezt, szerintem sírva borulnék a padlóra. És bármennyire is nem akartam neki megmutatni ezt az oldalamat, nem ment. Szerettem volna tudatni vele, hogy nem vagyok olyan seggfej, mint azt talán hiszi. Másrészről pedig... Jó volt végre egy kicsit gyengéden bánni vele... Mint a párommal, akit szeretek. Abszurd volt, hogy ő és én együtt, mégis csábító volt már csak a gondolat is, hogy mi valaha MI leszünk, nem pedig ő és én. Habos kezeimet előre vezettem, majd a lágy csók közben mellkasára kentem a habból, izmait simogattam és masszíroztam. Végül elváltam tőle, majd mikor a szemeibe néztem, láttam bennük a totális elképedést, de ez csak mosolyt csalt az ajkaimra. Édes volt. Furcsa volt még mindig így gondolkodni róla, de... Minden megváltozott bennem. Már képtelen lettem volna utálni, és ugyan a becsületem nem engedné velem kimondatni, de egészen meg is kedveltem a kis pandát.

Miután már bejártam minden egyes porcikáját a habos kezemmel, a kényes területeket sem kímélve, amiket most egyáltalán nem perverz céllal fogdostam. Oké, nem tagadom, tetszett, hogy mikor megérintettem már nyugalmi állapotban lévő péniszét, mélyen elpirult, vagy mikor a fenekét mostam. Élveztem, mégsem akartam belőle gúnyt űzni emiatt, eszemben sem volt. Valahogy... Tényleg csak jól esett így bánni vele a sok szar után. Ha pedig már lefeküdtünk, vagy mi a szösz, ennyit talán ő is megérdemelt. Eközben egyetlen szó sem esett meg köztünk, csupán a víz monoton zubogása visszhangzott a kicsiny kabinban, de nem volt kínos. Inkább megnyugtató, és ahogy Tao-val egymásra néztünk, egyszerűen nem volt szükségünk szavakra. Láttam a sötét szemeiben a hálát, amiért nem hagytam ott, a köszönetet és a döbbenet továbbra is ott volt. Biztos sokkolóan hathatott rá, hogy így is tudtam vele viselkedni, de nem számított, hogy mit gondolt. Vagyis, nagyon is számított, de mivel tudtam, hogy csak meg van lepődve, nem számított.

Miután ő tiszta hab volt, én is megmosakodtam, egyáltalán nem szégyellve előtte magam, ő pedig úgy bámult rám, mintha valami Istenség lennék. Ezt már nem tudtam megállni, hogy ne lépjek erre valamit, mert szinte csorgott a nyála, ahogy engem bámult, de még ez sem rossz dolgok voltak. Elmosolyodtam, amit ő is észrevett, majd zavartan kapta le rólam a tekintetét, amit nem sokáig nélkülöztem, mert magamhoz öleltem. Szorosan tartottam a derekát, ő pedig nyakamat ölelte át, annak ellenére, hogy pár centivel magasabb volt. Meztelen, habos mellkasunk összesimult, de ezt is inkább kellemesnek találtam jelenleg, mint izgatónak. Mélyen a szemébe néztem, hagytam, hogy olvasson a tekintetemből, majd miután elég ideig bámult, ajkai után kaptam. Csókunk közben bevezettem a víz alá, ami a hátáról lemosott minden habot, aztán hirtelen elváltam tőle, majd úgy álltam a zuhanyzó alá, hogy mind a kettőnket pont érje.

Pár perccel később, mikor már mind a ketten tiszták és illatosak voltunk, megfogtam a kezét, rámosolyogtam, amit ő egyből viszonzott is. Kiléptünk a kabinból, én gyorsan a csípőm köré tekertem a törölközőmet, ő pedig szintén így tett a sajátjával. Ezek után ő nyúlt a kezem után, kissé hezitálva, de én magabiztosan megszorítottam, aztán össze is kulcsoltam az ujjainkat. Összepasszoltak. Tetszett a látvány, ami meg is mosolyogtatott, és mikor felnéztem, láttam, hogy Tao is kezeinket nézi. Kisétáltunk a zuhanyzóból, vissza az öltözőbe, de mivel neki máshol volt az öltözője, és nem hozott magával ruhákat, azt jelentette, hogy el kell engednem. Nem szívesen tettem volna meg, valahogy annyira jó volt csak így, szavak nélkül „beszélgetni” vele. Soha nem gondoltam volna, hogy pont ő lesz az, akivel egyszer ilyen helyzetbe kerülök, de... Őszintén szólva, nem bántam. Nyilván ő is rájött, hogy el kell mennie, mert olyan bánatos képet vágott, mint egy kiskutya, aki tudja, hogy a gazdája most fogja kidobni a meleg házból. Megszorítottam ujjait, majd magamhoz húztam teljesen, és újra egy csókba vontam, amit készségesen viszonzott.

- Odakint találkozzunk az ajtó előtt... - mosolyogtam rá, miután elváltunk egymástól. - Ha sietsz, elviszlek valahová.

Tao

Gyengéd volt a csókja, érzelmekkel teli és édesebb, mint a méz. Őszintén szólva teljesen meglepett, egyrészt azzal, hogy mennyire gyengéd volt. Másrészt, hogy miután vége lett az aktusnak, nem hagyott itt. Pedig megtehette volna. És először erre is számítottam. De nem tette. Helyette lágyan csókolt, amitől úgy éreztem legalább egy méterrel a Föld felett lebegek, ha nem a csillagok között. Úgy éreztem teljesen félreismertem. Mert az a Jongin akit – eddig – ismertem, egy seggfej volt. Aki csak magával törődött, és nem számított neki senki más. Csak a dugópartnert kereste, és nem a szerelmet. De ahogy csókolt. Úgy éreztem akár több is lehetne köztünk. Hogy az eddigi gyűlölködő kapcsolatunk helyett valami sokkal másabb, valami sokkal jobb lehetne. És ezt gyengédsége csak még inkább megerősítette bennem. Akarom, hogy más legyen ezentúl – futott át a fejemen a gondolat. A csók közben végül előre húzta kezeit, és mellkasom kezdte simogatni. Majd elvált tőlem, és a szemeimbe nézett. Biztos vagyok benne, hogy látta bennük az elképedést. Elmosolyodott, és láttam a szemeiben a gyengédséget. Nem bírtam rámosolyogni, pedig szerettem volna. De annyira megbabonázott a mosolya, hogy még a nevemet sem tudtam volna megmondani akkor.

Még jobban meglepett mikor egész testemet végig simogatta tusfürdős kezével. Nem mertem semmit tenni ellene. Egyszerűen úgy éreztem, hogy a beszédképességemnek annyi. Főleg mikor férfiasságom érintette, vagy fenekemet mosta.
Meg se mertem nyikkanni, ehelyett végig őt figyeltem. A kezeit, ahogy végig siklanak testemen. Szemeit, melyek meztelen valómat bámulták. Ajkait, melyek most nem mozogtak, de a víztől és a nyáltól csillogtak. Illetve vörösek és még duzzadtabbak voltak a heves csókoktól. Csak a víz egyhangú csobogása adott hangot, de nem volt kínos a csend. Inkább békés és megnyugtató. Nem kellett szavak. Ezek után nem. Ahogy egymás szemeibe bámultunk próbáltam szemeimmel elmondani, hogy mennyire hálás vagyok neki, amiért nem hagyott itt. Úgy tűnt, hogy megértette.

Miután engem megmosdatott, saját magát is elkezdte átdörzsölni. Én meg úgy bámultam, hogy majd kiesett a szemem. Én akartam hozzáérni, de a látvánnyal is tökéletesen elégedett voltam. Aztán észrevette, hogy bámulom, és elmosolyodott, én meg elkaptam a tekintetem róla. Magához ölelt, miközben derekamat szorosan tartotta, én pedig a nyakát öleltem át, holott én voltam a magasabb néhány centivel. Mellkasunk összesimult, amitől kellemes bizsergés járta át a testem. Mélyen a szemembe nézett, amely most meglepően sokat árulkodott érzéseiről, majd ezt megunva ajkaimra tapadt. Ezután a zuhany alá tolt, először csak, hogy a hátamról leöblítse a habot. Aztán elvált ajkaimtól, és úgy állt a zuhany alá, hogy az mindkettőnket érje.

Pár perccel később miután sikeresen leöblítettük magunkat, megfogta a kezem, majd rám mosolygott, amit én is viszonoztam. Így léptük ki a zuhany alól, ahol Jonginnal magunkra csavartuk a törölközőinket. Ezúttal én nyúltam a keze után, bár kissé hezitálva, mire Jongin magabiztosan megszorította kezem, majd ujjainkat is összefűzte. Csodálkozva néztem összekulcsolódó ujjainkat. De le se tagadhattam volna, hogy mennyire tetszett a látvány. Tökéletesen összeillettek. Visszamentünk az öltözőbe, ahol eszembe jutott, hogy a ruháimat – mármint a tisztákat – sikeresen az saját öltözőnkben hagytam. Elszomorodtam, mert nem szívesen engedtem volna el Jongint. De muszáj volt, feltéve, ha nem egy törölközőben akarok haza állítani. Apám biztos örült volna. Szomorú tekintettel Jonginra pillantottam, aki viszonozta pillantásom, majd megszorította ujjaim. Magához húzott és megcsókolt, amit készségesen viszonoztam is.
- Odakint találkozzunk az ajtó előtt... - mosolygott rám, miután elváltunk egymástól. - Ha sietsz, elviszlek valahová.

Nem bírtam megszólalni, így csak bólintottam, és összeszedve a cuccaimat elindultam lefelé. Amikor leértem – egy szál törölközőben, természetesen – megpillantottam Jaejoong hyungot, aki sejtelmesen vigyorgott rám. Talán... atya ég! Hallott minket? Egyáltalán hangosak voltunk? Így utólag nehéz volt felidézni. Bár legutóbbis Jaejoong hyung volt az, aki ránk nyitott mikor Kyungsooval csókolóztunk. Elvörösödtem – amiből nyilván rájött, elég sok mindenre – és így siettem be az öltözőbe. Gyorsan megtörölköztem, felkaptam magamra a ruháimat, majd a hajamat is átdörgöltem. Ezután bementem a zuhanyzóba és az egyik tükörnél megnéztem magam. Az ajkaim még vörösek voltak, de ettől függetlenül semmi más. Aztán a nyakamat is megnéztem, amin volt egy-két apróbb folt, de ezek sem voltak túl feltűnőek. Így nem is törődtem velük. Beállítottam a hajamat, majd egy utolsó pillantás után visszamentem az öltözőbe. Összepakoltam a cuccaimat, majd kimentem. Elköszöntem Jaejoong hyungtól, aki most egy másik férfival társalgott, de azért vigyorgott rám mikor elmentem mellettük. Mikor kiléptem az épület ajtaján Jongin még sehol nem volt, így a falnak dőltem és úgy vártam. Legalábbis remélem, hogy nem gondolta meg magát és lépett le…

13. fejezet

Tao

Néhány percig csak összeölelkezve álltunk, majd Jongin mozdult meg elsőként. Újra egy csókba vont, miközben a derekam cirógatta. Az érzéstől pedig kirázott a hideg. Ő csak belemosolygott a csókba, majd el is mélyítette. Furcsa volt, hogy ő vezetett. Nem voltam hozzászokva, hogy valaki engem akart irányítani. Aztán Jongin egyszer csak belökött a víz alá, ami persze nekem cseppet sem tetszett, hiszen a víz egyenest a fejemre zúdult, ezért gyorsan kiléptem alóla.

Ám neki más tervei voltak, így ő is alá állt, majd úgy húzott magához. Megcsókolt, majd úgy állt, hogy csupán a hátamat érje a vízsugár. Kissé megunva, hogy folyamatosan dominál – és mert annyira nehéz hozzászoknom, hogy nem én irányítok – átakartam venni a stafétabotot, de Jongin nem engedte, végül pedig a fejét is elhúzta. Durcásan pillantottam rá, mire csak végigsimított a felsőtestemen, majd a tusfürdőmért nyúlt, közben végig perverz tekintettel bámulva engem. És csak ekkora tűnt fel, hogy odalent ismét akcióra készen meredezett a férfiasságom, de jelenleg nem tudtam másra figyelni csak is rá.

-Fordulj meg – nézett a szemembe, mire én szó nélkül teljesítettem a kérését.

Nem sok kellett, hogy újra magához szorítson. Ezúttal hátulról ölelt át, amitől merev tagja a fenekemhez préselődött, én meg felnyögtem, majd hátranyúlva a hajába markoltam, és úgy húztam ajkaimra. Bár kényelmetlen volt a pozíciónk, de mindennél jobban érezni akartam a csókját. Jongin sem tétlenkedett tovább, lassan mozgatni kezdte a csípőjét, mire a teljes hossza hozzám dörgölődött, én pedig önkéntelenül nyögtem a nevét. Újra a kezébe vette a tusfürdős flakont, majd a kezébe nyomott, és mellkasom kezdte vele dörzsölni, végül az egész testemen elkente a habzó anyagot.

Teljesen váratlanul ért, mikor ujjaival a mellbimbóim körül kezdett körözni, így még a lélegzetem is elakadt. Majd teljesen önkéntelenül kezdtem el a csípőmet is egyre közelebb mozgatni az ő merev tagjához. Ezúttal ő sóhajtott fel, én pedig elmosolyodtam, bár ez sem tartott sokáig, mert a jobb mellbimbómat megragadva, kezdte el azt izgatni. Fejemet a vállára hajtottam, majd lehunyt szemekkel élveztem az érintéseit. Kezeit lejjebb vezette derekamon, mire akaratlanul is elmosolyodtam. Megcsókolt, miközben kezei leértek a csípőmig, mire türelmetlenül lendítettem a csípőmet, amit ő azonnal el is kapott. Először csak a csípőcsontom kezdte cirógatni, majd beljebb haladt a combomon, amitől már kezdtem csillagokat látni. Már majdnem a lényeghez ért, és még közelebb. Amikor leesett, hogy most biztosan élvezi, hogy kínozhat. Ilyen nincs, én mindjárt a tudattól is elmegyek, erre ez a barom... Oh, túl jól csinálta. De az akkor is idegesített, hogy direkt csinálja. Mert pontosan tudta, hogy az őrületbe kerget, mégis... mégis élveztem. És egyáltalán nem voltam rá mérges, jól esett minden érintése. Minden egyes apró csók, cirógatás. Bármi, amit ő csinált. Egyszerűen túl jól csinálta. Amikor újra az ajakimra hajolt, majdnem elolvadtam, ahogy lágy csókokat hintett folyamatosan a számra, és amikor már kínomban a hajába markoltam, hogy elmélyítsem, akkor sem hagyta magát. Oh, Kim Kibaszott Jongin... csak kapd be.

Úgy érzetem menten elmegyek, mikor végül rámarkolt a merevedésemre. Belenyögtem a szájában, miközben egyik kezemmel a hajába markoltam, míg a másikkal a csípőjébe. Ám az édes élvezetnek ismét vége szakadt, amikor elhúzódott ajkaimtól, és ismét a nyakamat kezdte csókolgatni. A merevedésem továbbra is a kezében tartotta, ám nem mozdította. Szinte felnyüszítettem az érzéstől, mire újra az ajkaimra hajolt és újra egy mély és szenvedélyes csókba vont. Kezdtem a határaim végét járni, amit nyilván ő is észrevett, és talán pont ezért érintette a makkomhoz a hüvelykujját, majd kezdett el izgatni. És nekem abban a pillanatban pattant el az utolsó húr, így elhúzódtam ajkaitól és a szemébe nézve szólaltam meg.

-Dugj meg. Most! – hangsúlyoztam ki az utolsó szót, majd nyakát átölelve csókoltam meg újra. Jöjjön, aminek jönnie kell.

Kai

Mikor Tao magához rántott, és hevesen megcsókolt, tudtam, hogy ő is ugyan úgy kíván engem, mint én őt. Na, nem mintha a kijelentése nem lett volna elég, ami baromi izgató volt. Hogy így, nyíltan kimondta, sokkal többet jelentett bárminél is. Ha most köcsög kedvemben lettem volna, bizonyára húztam volna vele egy kicsit, de jelenleg minél hamarabb szerettem volna benne lenni, így kiváltam a csókból, határozottan megfordítottam, majd a hátát lefelé kezdtem nyomni, ő pedig vette a célzást, azonnal lehajolt, és pucsítani kezdett. Akaratlanul is egy önelégült mosoly terült szét az arcomon, majd csak nem bírtam magammal, átöleltem a csípőjét, majd felsőtestemet a hátához nyomtam, teljesen hozzásimultam, így csókoltam a nyakába, amitől ő felnyögött.

- Ne aggódj, amire kértél, megteszem - suttogtam erotikusan a fülébe, mire megremegett a teste, éreztem.

Tönkretesz. Komolyan mondom, annyira élveztem, hogy így alárendelte magát nekem, hogy így uralkodhatok fölötte, hogy ilyen piszkosul izgató az egész, hogy ennyire élveztem ezt. Még végignyaltam füle tövén, aztán egyik ujjammal a gerince mentén húztam végig, míg el nem értem a bejáratához. Ő persze ívben megfeszítette a hátát ujjaim nyomán, és még jobban kitolta a fenekét. Megnyaltam a szám szélét, majd minden további nélkül a tusfürdő után nyúltam, nyomtam belőle két ujjamra, aztán visszatettem a tartóra. Visszapillantottam Tao hátára, és meg kell hagyni, ahogy kissé nedves testét kezeivel támasztotta, miközben egy terpeszben ott állt előttem, és hangosan zihált... Nyeltem egy nagyot, majd ujjaimat a bejáratához érintettem, csak óvatosan köröztem ott egyelőre, mire persze felsóhajtott. Ismét hozzásimultam, és ugyan úgy suttogni kezdtem a fülébe, miközben keze mellett én is megtámaszkodtam szabad kezemmel.

- Mondd csak, voltál már alul? - kérdeztem, ám választ sem vártam, egyik ujjamat váratlanul belé nyomtam, mégis óvatosan.

Tao erre csak felszisszent, szemeit kissé összeszorította, de minden bizonnyal nem a fájdalomtól. Vagy ki tudja, nem voltam még alul. Ám ujjaimat nem mozdítottam egyáltalán, mire ő úgy egy fél perc után felnyüszített, majd saját maga kezdte el mozgatni a csípőjét, mire a fülébe kuncogtam, majd már én is mozgatni kezdtem ujjaimat benne. Kis köröket írtam le, hogy jobban kitáguljon, ő pedig felsóhajtott az érzésre. Aztán csatlakoztattam a második ujjamat is, amit szintén egy szisszenéssel fogadott, de itt nem álltam le. Ki-be húzogattam ujjaimat, tágítottam, hogy kevésbé fájjon neki majd, mikor ténylegesen én fogok benne lenni, nem pedig az ujjaim.

- Nem válaszoltál... - suttogtam ismét, majd hogy nyomatékosítsam szavaimat, kihúztam az ujjaimat, majd merev farkamat nyomtam a bejáratához, mire ő azonnal felemelkedett, majd teljes testét hozzám nyomta.

És akkor már én is felnyögtem, mikor makkom túlságosan is jó helyen járt. Nedves forrósága csak úgy hívogatta merevedésemet, de nem adtam magam ilyen könnyen. Hallani akartam őt... Hallani a hangját, amint azt mondja, akar engem, hogy csakis engem, és mindennél jobban. Talán önző voltam, de nem érdekelt. Megmarkoltam csípőjét, csak hogy egy helyben tartsam, ám mikor ő hátranyúlt, majd megfogta merevedésem tövét, kissé meglepődtem. Mégsem ellenkeztem, mikor lassan magába vezetett. Felnyögtem, amint megéreztem szűk forróságát magam körül, ő pedig talán a fájdalmas, mégis kéjes érzés miatt ismét lehajolt, kezeit a csempének tapasztotta, majd felnyögött, mikor megmozdultam benne. Ó, baszd meg... Tökéletes volt. Ahogy ott, a zuhanyzó alatt végre benne voltam, és csípőmet először lassan mozgattam, úgy éreztem, ez a Paradicsom. Mindennél jobb volt. Pedig még csak azt sem mondhattam, hogy ilyennek képzeltem el az első együttlétünket, de nem számított. Tao folyamatosan sóhajtozott és nyögött, hangja visszhangzott a kicsiny kabinban, de nem érdekelt, mert csak még jobban felizgatott.

Mégis, ahogy így mozogtam benne, kedvem lett volna megcsókolni, és megkérdezni tőle, hogy minden rendben van-e. Ez az aggodalom pedig teljesen megijesztett. Mégis miért érdekel, hogy hogy van? De mégis... Nem bírtam ki, kezemmel átöleltem, majd felhúztam magamhoz. Mind a ketten hevesen kapkodtam a levegőt, és ahogy kiegyenesedett, teljesen más szögben éreztem őt, amitől szinkronban nyögtünk fel. Elvigyorodtam, kisöpörtem nedves, talán izzadt tincseit a homlokából, majd állát magam felé húztam, és kissé talán túl érzelmesen megcsókoltam.

Tönkreteszel, Huang ZiTao...

Tao

A tudat, hogy Jongin ugyanúgy vágyik rám, mint ő rá megrészegített. Az utálat, amit két héttel ezelőtt éreztem iránta, úgy éreztem eltűnt és valami sokkal szenvedélyesebb, vadabb érzés költözött a helyére. Ha nem ismerném magamat, azt mondtam volna, hogy belezúgtam. De ez nem volt az. Legalábbis még nem. Talán a színtiszta vágynál több volt. Igen, ezt nekem is be kellett látnom, de még semmiképp sem szerelem. Annyira belefeledkeztem édes csókjába, hogy csak az tűnt fel, hogy hirtelen elvált tőlem, majd megfordított. Egyből megértettem, így amikor a hátamat lefelé kezdte nyomni szó nélkül csináltam, és kezdtem el pucsítani. Ahogy átölelte a derekamat és teljesen hozzám simult elmosolyodtam, ugyanakkor megremegett a szám, amit az elfojtott nyögés váltott ki belőlem. Nem tudtam figyelmen kívül hagyni a hátsó felemhez dörgölőző merevedését, ami nyögések hadát akarta kiváltani belőlem. Én mégis ellenálltam a kényszernek.

Aztán a nyakamba csókolt, én pedig nem tudtam tovább visszatartani a hangomat, így végül felnyögtem.
-Ne aggódj, amire kértél, megteszem - suttogta erotikus hangon a fülembe, amitől megremegtem. Ha így folytatja... szívrohamot fogok kapni. Mikor végignyalt a fülem tövén összeszorított fogakkal tűrtem, végül az ajkamba haraptam és úgy fújtam ki a levegőt. Ez az ember, maga a két lábon járó gyilkosság. Egyszerűen halálos. Egyik ujjával a gerincem vonalán simítót végig, mire ívbe feszítettem a hátamat, és a fenekemet még inkább kitoltam. Már nem sokáig bírtam, és kezdtem úgy érezni Jongin a végsőkig szívatni akar, azzal, hogy nem csinál úgy igazán semmit. Kezeimmel támasztottam magamat, mert kezdtem magam kissé labilisnak érezni. Hallottam amint Jongin a tusfürdőért nyúlt, majd hogy ismét a kezébe nyomott a flakonból. Igaz is, nem volt síkosítónk. Ettől pedig görcsbe rándult a gyomrom. Tudom, milyen borzalmas anélkül csinálni. De ha már most azon szorongok... így hát azon voltam, hogy minél gyorsabban ellazuljak.

Amikor ujjait a bejáratomhoz érintette elkerekedtek a szemeim, és rögtön azután, hogy körözni kezdett velük a szemeim összeszorítottam, miközben jólesően felsóhajtottam. Hozzám simult, miközben a fülembe suttogott, és az én kezem mellett ő is megtámaszkodott a sajátján.
-Mondd csak, voltál már alul? – kérdezte. Válaszra azonban időt sem hagyott, egyik ujját azonnal belém nyomta. Váratlan mozdulat volt, mégis óvatos. Szinte lágy. Mintha félne, hogy fájdalmat okoz nekem. Persze az érzésre azonnal felszisszentem, hiszen ilyen szempontból még szűz voltam... mostanáig. Igazából nem fájt. Csak váratlan volt, és furcsa, hogy ezúttal valaki bennem van. Nem pedig én másban. Hát ezt is el kell kezdeni valahol. Nem igaz? Az azonban zavart, hogy meg sem moccant miután sikeresen belém hatolt, így egy kisebb lélegzetvételnyi idő után felnyüszítettem és én magam kezdtem mozgatni a csípőmet. Baromi furcsa érzés volt, mégis kellemes. Mert Jongin volt az aki bennem volt, nem pedig más. Oké. Tényleg megőrültem. De mégis mit tehettem volna... annyira jó érzés volt.

A fülembe kuncogott, mire kedvem támadt képen törölni, amiért élvezte, hogy húzza az idegeimet. De azért ő is elkezdte mozgatni az ujjait, kis köröket írva le, mire felsóhajtottam az érzéstől. Aztán csatlakozott egy második ujj is, amit úgyszintén egy szisszenéssel díjaztam. Ehhez hogyan lehet hozzá szokni? Te jó ég. Talán pont ezért hagyott fel Jongin a körkörös mozdulatokkal és kezdte ki-be mozgatni ujjait.

-Nem válaszoltál... - suttogta, majd kihúzta az ujjait belőlem és merev farkát nyomta a bejáratomhoz. Én azonnal felemelkedtem, majd teljes testem az övéhez nyomtam. Viszont Jongin meg sem mozdult, csak állt mögöttem, miközben merevedésének hegye egyenest a bejáratom súrolta. Nekem pedig kedvem lett volna felsikítani az érzéstől. Kezdtem elveszíteni a fejemet így amikor megmarkolta a csípőmet, nem törődve semmivel nyúltam hátra, hogy megragadva férfiasságát magamba vezessem. Nyilván megleptem, akárcsak magamat, de egyszerűen már nem bírtam tovább. Muszáj volt éreznem őt, magamban. Felnyögött, akárcsak én, bár az én hangomban a kéj mellett a fájdalom is helyet kapott. Fájt és feszített. El sem akartam hinni, hogy ez ami nekem akkora örömet okozott eddig, az ekkora fájdalom legyen a másik félnek. De ahogy szoktam az érzést, úgy múlt el a fájdalom is így egy idő után már csak a sóhajaim és nyögéseim hangja visszhangzott az aprócska zuhanykabinban.

Ahogy lassan mozogni kezdett bennem, úgy éreztem muszáj megcsókolnom, mert már csak ez hiányzott ahhoz, hogy minden tökéletes legyen. Nyugodtság áradt szét bennem, ahogy átölelt, majd felhúzott magához. Hevesen kapkodtuk a levegőt, és ahogy felegyenesedtem máris más szögben éreztem meg Jongint magamban, amitől egyszerre nyögtünk fel. Kisöpört pár nedves hajtincset a homlokomból, majd az állam alá nyúlva fordította fejem a sajátja felé, hogy egy csókba vonjon.

Amitől a legjobban meglepődtem, azok az érzelmek, amelyeket először mutatott ki a csókjában. Én pedig úgy éreztem elvesztem, és ez csakis egy valaki hibája. Mit tettél velem Kim Jongin?